A polgárvárosba több okból is nehéz feljutni. Egyrészt 55 méter magasan a Duna szintje felett fekszik, másrészt alig vezetnek felfelé utak. Ezt az alkotóheti csapat hétfőn élőben is megtapasztalhatta. Az volt a célunk, hogy az egyetemen tartott bemutatkozás és rövid megbeszélés után dél felől gyalog feljussunk a várba, és megnézzünk három helyszínt, amelyek kapaszkodóként szolgálhatnak a program kidolgozásához. Ez azonban nem bizonyutl egyszerűnek, még a műteremvezető számára sem.

Pihenő a déli rondella előtt, a Műegyetemtől megtett hosszú és fáradságos út végén. A feladat: 15 perc múlva találkozunk a Görgey-szobornál. Na de hol van a Görgey-szobor? És merre érdemes indulni?

Talán egyenesen?

Vagy balra?

Netalán jobbra?

Mégiscsak balra lesz az.

Hiába a lépcsőzés: a Budapesti Történeti Múzeum és a Ferdinánd-kapu hétfőnként zárva.

Egy kihagyott lift és hosszas száz méterek után végre megvan az impozánsnak kevéssé nevezhető lépcsősor.

És a győztes csapat (középen) már a Görgey-szobor előtt.

A első helyszín, a Fehérvári-rondella kínálta a polgárváros első megközelítési alternatíváját. 1307-ben Károly Róbert és csapatai itt törtek be és szállták meg az addig ellenkező várost, majd koncolták fel a vezetést.

Az Úri utcai kétemeletes gótikus ház előtt. A polgárváros történelmének izgalmas megközelítési módja a régészé, aki a barokk és eklektikus homlokzati rétegeket lehántva elfelejtett valóságokat tár fel.

A műteremvezető épp ezt próbálja szavakba önteni, kevés sikerrel.

A végállomás, a Szentháromság tér. Ez a legészakibb pont, amit az átlagos turista lát a polgárvárosból; távolabb nem megy, mert nem érdemes. A feladat tehát: megközelítési alternatívákat kínálni a polgárvároshoz, a három fogódzó: a történelem, a régészet-örökségvédelem és a turisztika.

Ötletelés: kedd reggel 10 óra, az egyetemen.